15.Élet a halál után

Debby

Végső nyughelyem lett az otthonom, a gyep ahol egykor jártam. A fa ami árnyékot nyújtott, a kert ahol egész nap voltam. Minden amit szeretem elérhetetlen lett a számomra. Csak akor  jössz rá, hogy ,meghaltál amikor a testedet üresség tölti el. A főzés, a nevelés, a takarítás és szórakozás kitöltik az életedet. Fáj azt látnom, hogy az én  kicsi mindeneim szenvedne, de egyszer majd megértik,. hogy ennek így kellet lelnie. Búcsút intek mindenek és mindenkinek.  Akkor haltál meg, ha igazán éltél és én igazán éltem...

14.Ne menj maradj!

Penelope

- "Hold on cause I'm letting go, I'm gonna lasso your heart like a rodeo...-szólalt meg a telefonom.- Igen?
- Mi történt, hogy ilyen gyorsan le léptél?-szólt bele a telefonba Alis köszönés nélkül.
- Nagyi, valami történt.
- Mi?
- Nem tudom, de haza kel mennem. Most le kell mennem, majd hívlak."-mondtam majd kinyomtam.
Most az a legfontosabb, hogy megnyugodjak. Nem lesz nagyinak semmi baja
- "I'ven been everywhere man looking for...-Szólalt meg a telóm.- Elis, te vagy?
- Igen.-válaszolt.- Hol vagy?
- A repülőn.
- Mi?
- Csak nem gondolod, hogy nem megyek oda.
- Oké, siess.
Nem sokára oda értem, Elis azt mondta, hogy menjek a kórházba. Nagyon megijedtem nem tudtam elképzelni mi lehet. Amikor beléptem a kórterembe, láttam nagyid. Mindenféle csövek lógtak ki belőle, mellette Elis állt és zokogott.
-Mi a baj?-léptem oda mellé, ő letörölte a kőnyiét.
-Nagyi.-zokogott tovább.
-Azt látom.-mondta és én is bekönnyeztem.
-Vége.-ennyit mondott. Tudom mire érti, nagyi is ezt mondta amikor anyáék meghaltak. Hátrébb léptem egyet, neki dőltem a falnak és össze rogytam. Zokogtam, nagyi....nagyi meghalt. Elis leült mellém, így ketten egymást ölelve zokogtunk egy kórteremben..

Asly

4-szer hívtam nem veszi fel. Mi lehet?
- Hahó, Asly minden rendben?-kérdezte Kendall amikor lejöttem a lépcsőn.
- Aha.
- Tudsz valamit Pen-ről?-lépet mellém Logan.
- Nem veszi fel.-ültem le a kanapéra.
- Az én hibám.-ült le mellém Logan, Kendall bement a konyhába.
- Nem, nem a te hibád. A nagyijával van valami.-bámultam magam elő. Elmagyaráztam mindent Logan-ek. Nem értem, miért nem hív?

13.Vége

Penelope


- Tudod mit?-kérdeztem Aslyt.-Nem érdekel Logan nem érdekel végeztem vele.-mondtam majd kimentem, mert halottam, hogy Logan megjött.
- Pen, haragszol?
- Nem.
- Akkor együtt?
- Nem.
- Mi?
- Elegem van, nem hülyítesz. Az egész időmet elvesztegetem arra, hogy reménykedjek. Adtam egy lehetőséget.Minden amit teszel az az, hogy elengedsz? Nem tartott sokáig, de kiismertelek. És te azt hiszed, hogy együtt leszünk ezek után? Nem kell többet hívnod, nem veszem fel a telefont. Sokat szenvedtem, nem akarok többet.-mondtam szomorúan. Majd kimentem az ajtón.
Kicsit fájt,hogy ezt tettem. Érzem jobb lesz így. Elgondolkodva miért tetem ezt? Szeretem, nem? Akkor mi értelme volt. Miért, kell nekem folyton szenvednem? Miért nem lehetek boldog? Csak egyszer igazán. Ennyit kértem, semmi mást. Mindent tönkre tetem. Kaptam egy sms-t az ált benne: "Gyere gyorsan haza nagyinak baja van. Elis"
A szívem majd megállt, rohantam a házba a cuccomért. Mikor kinyitottam az ajtót Asly látta rajtam, hogy bajom van.
- Mi az,-lépett oda hozzám.
- Haza kell mennem.
- Miért?
- Nagyival valami történt, és Elis azt mondta nem telefon téma.
- Én is megyek.
- Nem.-mondtam majd felmentem a cuccaimért. És már a Taxiban voltam. Haza kell mennem, pont most...


Logan

Elment, vége. Mindent itt hagyott, mi lesz velünk?
- Vége.-mondtam majd felmentem a szobámba. De Kendall utánam jött.
- Akkor ennyi feladod?
- Miért? Nincs értelme.
- Menny utána.
- Miért?
- Mert szereted!
- Te süket vagy, nem hallottad mit mondott?
- Hallottam, de attól még szeret.
- Menj már!-mondtam majd az ajtó felé mutattam...

12.Szeret vagy Nem

Logan


- Hé haver mi a bajuk?-kérdezte Carlos Kendall-től.
- Nem tudom.
- Én...-mondtam majd, kimentem. Menet közben elmenet Asly-ék mellett.
- Logan várj.-fogta meg a kezem Penelope.
- Én megyek.-mondta Asly.
- Logan figyelj, én...
- Pen én sajnálom.
- Logan azt akarom mondani, hogy szeretlek.
- Mi?
- Jól hallottad.
- Pen...
- Ne csak ne mondj semmit.
- Szeretlek.-mondtam majd megcsókoltam, és mindenki előtt.
- Szerintem menjünk el.-mondta Logan.
Másnap reggel Logan mellet ébredtem.
- Jól aludtál?-kérdeztem.
- Hát nem volt sok időm aludni.-mondta gúnyosan. Majd megcsókoltam.
- Jézus mennyi az idő?
- 9:45.
- Elkések.-ugrottam fel az egyről.
- Honnan?-kérdezte nevetve.
- A forgatásról.-ezután még jobban nevetett. Adtam egy csókot a szájára, és mentem is.


Penelope

Logan nagyon gyorsan eltűnt. Én lementem reggelizni, de nem volt ott senki. Így reggeli után elmentem futni, de amikor elmentem egy kávézó előtt valami olyat láttam amit soha nem hitem volna, Logan csókolózott egy lánnyal.
- Logan?-álltam mag az üveg ablak előtt. Majd be mentem.
- Pen, te itt?-kérdezte.
- Igen itt. Neked nem forgatáson kéne lened, És mit keresel itt vele?
- Pen én beszélni szeretem volna vele.-mutatott a vele szembe ülő lányra.
- Ja beszélni, hogy szájból szájba?-mondtam majd kimentem a kávézóból. De utánam jött.
- Pen várj.
- Mire arra, hogy elmond, hogy újra együtt vagytok?-mondtam könnyezve.
- Nem, ne mondj hülyeségeket én téged szeretlek.
- Persze.-mondtam majd elfutottam.
Ez nem lehet, miért? Hazaérve Asly és Kendall otthon volt.
- Szia.-köszönt Asly.
- Mi a baj?-kérdezte Kendall. Nem mondtam semmit csak felmentem.
- Majd én.-hallottam lentről. Aztán bejött a szobába Asly.
- Mi történt?-de nem válaszoltam csak bebújtam a párnám alá.
- Na mi az?-kérdezte majd leszedte a párnát a fejemről.
- Logan, újra együtt van Amandával vagy kivel.
- De nem veled van?
- Nem tudom, de láttam amit láttam.-mondtam majd kicsordult egy könnycsepp.

11.Valomás

Logan


- Penelope.
- Igen.
- Még mielőtt kimennél elkel mondanom valamit.
- Mondjad.
- Figyelj, mondtam neked, hogy a szívem vonzódik hozzád. Egy kicsit jobban mint hitem.
- Logan ezt ne.
- Csak egyszer hallgass végig, csak egyszer kell kimondanom.
- Jó.
- Lehet, hogy ez neked túl gyors vagy túl sok. Ha akarod én vissza lépek és úgy teszek mint ha nem érezném. Nem akarok hazudni. És látom a szemedben, hogy te is ezt érzed. Nem tudok úgy élni, hogy nem tudod. Nekem tudnom kell, hogy te is így érzel-e? Próbáltam nem messze lenni tőled, és most már nem tudok tovább lépni. Ideges és buta leszek amikor más fiúval látlak. Sosem tudunk normálisan beszélni mert én mindig rohanok. De most kimondom Szeretlek, úgy mint a világon senki. Érted nekem, te jelentesz mindent.
- Logan te Amandával jársz.
- Nem, már nem.
- Te szakítottál Amandával miattam?
- Igen.
- Jézus Logan.
- Érds meg én szeretlek nem tudok úgy tenni mintha nem érezném ezt.




Penelope

- Logan én...-de ezt a mondatot már nem tudtam befejezni Logan megfogta a derekamat és abban a pillanatban mindent elfelejtetem olyat éreztem mint soha megcsókolt. De ez a csók nem egy egyszerű csók volt ebbe benne volt minden érzelme amit elmondott.
- Logan menünk kéne.-mondtam majd kimentem amilyen gyorsan tudtam. Kérve megfogtam az ajkamat és elgondolkoztam beleszeretem abba akibe nem lehetne. Asly éppen kiszúrt és furán nézet rám a kocsihoz érve:
- Mi tartott ennyi ideig?-kérdezte Kendall.
- Nem ott volt ahol emlékeztünk.-mondtam vékony hangon.
- Minden rendben?-suttogta Asly.
- Nem.-mondtam Logan épp akkor jött ki az ajtón. Beölt mellém és csak annyi mondott:
- Sajnálom.
- Nincs nincs baj.
- Akkor jó.
- Mit sugdolóztok ott hátul?-kérdezte Kendall.
- Közöd?-kérdezte Logan.
- Na jó hagyjuk.-mondta Kendall.
A klubba érve a fiúk már vártak.
- Na végre itt vagytok.-mondta Carlos.
- Bocs csak nem volt meg a kulcs.-mondtam vékony hangon.
- Egy pillanat.-mondta Asly majd megfogta a karom és magával húzott.
- Mi a baj?
- Logan, valami történt amikor bementünk a kulcsért.
- Mi?
- Nem tudom, úgy érzem szeretem...

10.Party

Elis

Nagyon bántott amit Pen mondott. Igaz, hogy nem voltam mindig jó testvér, de azért lelkem nekem is.
Fáj arra gondolni , hogy elvesztetem az egyetlen embert akit szeretek. Remélem azért valaha megbocsát.
Inkább vissza megyek Tennessee-be. Nem hitem volna, hogy egyszer ezt mondom. Mégis jobb lett volna ha nem jövök vissza. Mindig tudtam, hogy ha vissza jövök ezt  a vita megtörténik.
Csak nem hitem, hogy ennyire komoly lesz. Rá kel jönnöm végleg elvesztettem a húgom. Az első géppel vissza repülök...


3 héttel később:


Logan


Pent ma engedik ki a kórházból, ezért úgy gondoltuk a srácokkal elvisszük a törzs helyünkre A Dance-be.
- Na minden kész,-léptem be Penhez.
- Igen mehetünk.-nézet rám a gyönyörű mosolyával.
- Akkor add a cuccod.-nyúltam a táskájáért. Egyre jobban kedvel ami jó.
- Kösz.-mondta majd elpirult. Kiérve ott volt már Asly és Kendall és épp csókolóztak.
- Hm.-krákogtam mire mindketten elugortak egymástól. Pen és én elkezdtünk nevetni, Asly elpirult Kendall meg elszégyellte magát.
- Na jó menjünk.-mondta Pen egy kicsit nevetve.
- És Pen, hogy vagy?-kérdezte Kendall a kocsiban megtörve a kínos csendet.
- Én jó. És te?-ezt nem kelt volna féltenie mert kiszakadt Penből és belőlem a nevetés.
- Na jó hány évesek vagytok?-kérdezte Asly.
- És te?-kérdeztem na ezután még jobban röhögtünk.
- Idióták.-jelentette ki Kendal.
- Na jó Logan komolyodjunk el.-mondta Penelope.
Haza érve a srácok már készen voltak.


Penelope



- Oké mi akkor felmegyünk átöltözni.-mondtam majd magammal húztam Aslyt. Fent sokat készülöd tönk:


  
             Asly-é                                                  Enyém

- Készen vagyunk.-jöttünk le a lépcsőn ezek meg a kanapén aludtak. Ránéztem Aslyre és elkezdtünk sikítani, erre mind a három felugrott. Carlos a tőle balra lévő tárgyat ami a távi rányitó volt és eldobta és sikeresen eltört egy lámpát. Miután mind a négyen magukhoz tértek El indultunk de Logan bent hagyta a kocsi kulcsot, így vissza mentem vele. Mielőtt kiléptem volna hallomat, hogy Logan szól és vissza fordultam...

9.Nővérem

"Asly szemszöge"
 Hirtelen megcsörrent a telóm, Logen volt az.
"- Logen mi történt?
- Penelope felébredt.
- Ez most komoly máris ott vagyok."-nyomtam ki a telefont és Kendellel már rohantunk is. Amikor kaptam egy üzit Elisabeth-től, hogy mindjárt a kórháznál van ebből balhé lesz. Mikor oda értünk Elisabeth már ott volt.
- Asly!-ugrott a nyakamba.
- Elisbet szia!-köszöntem vissza.
- Penelope hogy van?
- Felébredt.-félve elindultunk a szoba felé.
- Elisabeth figyelj Pen nem tudj, hogy itt vagy.
- Akkor meglepetés vagyok.
- 3 éve nem látatok egymást.
- És a húgom.-Kendell csöndesen figyelte a beszélgetésünket.
- Penelope.-köszöntem be halkan.
- Asly.-köszönt vissza halkan. Az arca sápadt volt, a hangja rekedt.


"Penelope szemszöge"
Nagyon örültem, hogy Asly itt van. Hirtelen be lépet egy ismerős, de régi arc. Amikor láttam, hogy Elis volt az elgondolkoztam, ő hogy a francba van itt!
- Asly!-kiáltatom.
- Bocsi!-mondta boci szemekkel.
- És mit szeretnél?- fordultam Elis felé.
- A húgom vagy nem?
- Nem, nem vagyok a húgod és sosem szeretnék az lenni.-miután ezt kimondtam a többieknek tátva maradt a szája.
-  Tudod Penelope miután anyáék meghaltak szinte én neveltelek fel, azt hitem egy köszönet jár!-mondta gúnyosan.
- Csak tudatni szeretném veled, hogy nagyi nevelt fel és nem te! Mert ő legalább annyira méltatott, hogy az értségimre eljött!-ezek után a többiek még jobban ledöbbentek.
- Kár, hogy ezt anyáék nem látják, hogy az ő kicsi angyalkájuk most éppen mit csinál.
- Anyáékat ne hozz fel, ők legalább addig ott voltak mellettem amíg lehetek. Te sosem segítettél, sosem voltál jó nővér. És amikor anyáék meghaltak te hónapokig leszartál, csavarogtál és mindig eltűntél amikor segíteni kellet nagyinak...Nagyi az egyetlen személy akiben sose csalódtam.-Elis arcán a szomorúság látszott  és tudtam, hogy ezt nem kellet volna  mondanom.
- Igazad van, de nagyi nem hagyta félbe az álom állását amit már sosem kap meg miattad, ö nem rohant ide félbe hagyva mindent.
- És mégis miért tetted ezt?-kérdeztem gúnyosan.
- Mert szeretlek...De tudod  mit sosem leszek már jó nővér és sosem voltam az...-mondta halkan és szomorúan majd elment...